~ Darlena " Darcy " Welson ~
Körülöttem rengeteg ember, mindannyian feketébe öltözve sétálnak a sírok között hogy elkísérjék édesanyámat utolsó útjára. Én a sor végén kullogok bár az illem úgy kívánja hogy én vezessem a sort hiszen én vagyok a legközelebbi hozzátartozó, de nem megy, egyszerűen képtelen vagyok egy faláda mellett sétálni amibe az a nő fekszik aki a világot jelentette számomra, aki mindig minden helyzetben mellettem volt, aki szeretett, védelmezett és felnevelt. - Jól vagy drágám? - Gina néni hangja térít magamhoz miközben belém karol. Ő volt anyu legjobb barátnője és egyben a szomszédunk is. Egy hete történt az autóbaleset amiben anya meghalt és én azóta is Gina néninél lakok, valamint ő volt az aki megszervezte az egész temetést, amiért nem lehetek neki elég hálás.
- Az anyám temetésén vagyok. Hogyan lehetnék jól? - nézek rá könnyes
szemekkel. - Idővel könnyebb lesz. - suttogja, így próbál megnyugtatni
de kevés sikerrel jár. Valahogy nehéz elképzelnem hogy valaha is túl leszek az anyám halálán. Lassan a sor megérkezik anya végső nyughelyéhez. A koporsót a helyére teszik, az összegyűltek egy része leül a kihelyezett székekre, de legalább százan vagyunk így sokan csak megállnak egy helyben. Én az első sorban ülök le közvetlenül Gina néni mellé. - Testvéreim. Azért gyűltünk itt össze hogy végső búcsút vegyünk Elaine Warnertől aki csodálatos anya, barát és első sorban ember volt. Különös helyet foglalt el valamennyiünk szívében...- a tiszteletes beszélni kezd és velem hirtelen forogni kezd a világ. Sírni akarok de mintha az elmúlt egy hét alatt minden könnyem elfogyott volna. Gyorsan kapkodom a levegőt miközben Gina néni kezét szorongatom. A percek óráknak tűnnek, halk sírás zajára kapom fel a fejem. Mellettem Gina néni már a zokogás szélén áll és vele együtt még sokan. - Darlena. - szólít meg a tiszteletes ezzel jelezve hogy eljött az ideje hogy felolvassam a búcsúbeszédem. Lassan, ingatagon sétálok a koporsó mellé, kezemben már a beszédemet szorongatom. Nem merek az összegyűltekre nézni, nem akarom látni a fájdalmat az arcukon, azt a fájdalmat amit én is érzek csak ezerszer erősebben. - Khm...Először is köszönöm hogy eljöttek. - szólalok meg halkan de közben le sem veszem a szemem a kezemben tartott lapról. - A nevem Darlena de kiskoromban édesanyám egy különleges becenevet adott nekem ami a Darcy, bizonyára sokan ezen a néven ismernek, ugyanis anya mindig ezen a néven emlegetett engem. - szomorú mosoly jelenik meg az arcomon az emlékeim között kutatva. - Anya volt a legcsodálatosabb ember ezen a földön, mindig vidáman és pozitívan állt az élethez és az emberek jóságában is hitt. Nem túlzok ha azt mondom hogy az én szememben ő egy angyal volt, egy példakép akivel isten megajándékozott engem. Anya mindig azt mondta hogy én vagyok a legszebb ajándék amit valaha kapott. Nos én úgy gondolom hogy inkább én kaptam ajándékot a személyében. Ő volt az egyetlen akivel mindig mindenről lehetett beszélni. Minden reggel palacsintával várt a konyhában, suli után csajos beszélgetéseket folytattunk és minden apró, féltett titkomat elárultam neki. Ő volt a bizalmasom, a barátom, a testvérem és legfőképpen az édesanyám. - ahogy beszélni kezdek szinte érzem hogy minden szempár rám szegeződik. - Tragikus hirtelenséggel távozott. - csuklik el a hangom és a könnyeimmel küzdök. - A világ szegényebb lett mert egy angyal távozott közülünk. - egyre vékonyabb a hangom és csak sírni tudok. - Bocsánat. - elnézést kérek hiszen alig tudok már beszélni is, szinte fulladozok. - Őszintén szólva...nehéz most itt állni önök előtt és arról beszélni hogy milyen jó ember volt az anyám. Ismerték őt és biztos vagyok benne hogy azért vannak most itt mert fontos volt önöknek. Jó érzés látni hogy ennyien szerették őt. - tekintetem a tömegre emelem és ahogy megpillantok egy ismerős arcot még a lélegzetem is eláll. Éppen az apámmal nézek farkasszemet. Nem tudom mit keres itt, de az hogy látom feldühít, azonban ezt nem mutatom ki. - Hiányozni fogsz, anya. - szedem össze magam és a koporsóhoz sétálok ahová az eddig kezemben tartott egy szál fehér rózsát helyezem. - Szeretlek. - suttogom még mindig a koporsót nézve, majd ismét apám felé pillantok, felém biccent de én csak elfordítom a fejem és leülök Gina néni mellé. - Gyönyörűen beszéltél. - suttogja. - Mit keres itt az apám? - kérdezek rá türelmetlenül mintha előző szavait meg sem hallottam volna. - Én hívtam fel. És a temetés után át jön hozzánk. - közli, de én már nem is figyelek rá. A temetés folytatódik majd lassan a végére is ér. A szertartás után minden résztvevő egyesével nyílvánit részvétet amit hálásan fogadok. Az utolsó személy pedig nem más mint maga az apám. - Szia Lena. - szólal meg, de én nem reagálok. Tíz éve nem láttam, elhagyta anyát és elhagyott engem is. Látni sem akarom. - John, menjünk haza. Ott mond el neki. - Gina néni veszi át a szót ezzel összezavarva engem. - Mit kell elmondania? - kérdőn nézek rájuk. - Majd otthon. - Gina néni csitít majd miután beülünk az autóba a házához hajtunk. Szerencsére nincs messze, apa végig követ minket egy bérelt autóval. A házhoz érve sietve szállok ki és Gina néni házába rohanok. Nem kell sokat várnom hogy ők is beérjenek. - Szóval? Mit kell elmondanod? - fordulok kérdőn apa felé. - Mostantól velem és a családommal fogsz élni. - mondja apa higgadtan.
- A családoddal? - kérdezek vissza gúnyosan. - A feleségem és a gyerekei. - felém lép de én hátrálok. - Nem megyek veled sehová. A világért sem furakodnék be a családodba. - fintorgok. Én vagyok a lánya, még is mintha idegen lennék számára, ahogy ő is nekem. - Lena, kiskorú vagy. Szülői felügyelet nélkül intézetbe kerülsz. - közli Gina néni. - Akkor veled maradok. - fordulok felé kétségbeesetten. - Én örülnék neki kincsem, de a törvény apádhoz köt téged. - Gina néni hozzám lép és magához ölel. - A mai napot még itt töltheted, ez idő alatt csomagolj össze. Holnap délután indulunk Miamiba. - apám szinte utasít. - Miami? Olyan messze? Az még csak nincs is ezen a kontinensen. - teljesen összetörök az információ hallatán. - Én ott élek, így értelemszerűen hogy oda költözöl. - vonja meg a vállát. - Szóval kötelességből veszel magadhoz? - nézek rá kérdőn. - Lena az ég szerelmére, a lányom vagy és szeretlek. Tíz éve nem láttalak. Szeretném bepótolni az elvesztegetett időt. - őszintének tűnik de nem érdekel. - Te hagytál el engem és anyát is. - emlékeztetem. - Tudom. De szerettem anyádat és sajnálom ami vele történt. Téged viszont így visszakaphatlak. - szólal meg ismét. - Nincs választásom? - először Gina néni felé fordulok aki szomorúan sóhajt fel, majd apára tekintek. - Nincs. - mondja komolyan. - A házzal mi lesz? - utalok arra amiben anya és én éltünk együtt. - Minden ami anyádé volt most már a tiéd. Ha nagykorú leszel szabadon rendelkezhetsz vele, addig viszont Gina vigyáz a házra. - kapom meg a választ. - Tökéletes. Egy év múlva nagykorú leszek és visszajöhetek ide. - nyugtázom magamban, legalább ennyi vigaszom maradt. - Lena...- szólít meg apa de én csak megvető pillantást intézek felé. - Megyek csomagolni. - rázom le ennyivel majd sietve indulok meg a saját otthonomba hogy összepakoljam mind azt amire a következő egy évben szükségem lehet. Ebben a pillanatban azt kívántam hogy bárcsak én haltam volna meg és nem anya. Nem akarok apámmal és a tökéletes kis családjával élni, nem akarok Miamiba költözni...és nem akarom elhinni hogy ez a nap anya temetése után még rosszabbra fordult. El kell hagynom az otthonom és egy teljesen idegen helyen, ismeretlen emberek között új életet kezdeni. Nem állok erre készen de apám már döntött és a törvény kötelez...nincs mit tenni...irány Miami...
Sziaaa
VálaszTörlésNahát már vártam hogy feltedd az első részt mert az alap történet nagyon tetszik. Amit először megjegyeznék az az hogy örülök hogy a főszereplő nevét megváltoztattad, a Reese is tetszett de ez a mostani még jobban tetszik mert rengeteg becézési lehetőség van benne. A Darcy név megjelenése pedig ismét 1D-re utal, úgy imádlak. Egyébként szerintem ez a rész nagyon szép lett és méltó bevezetés volt. Tetszett. Siess a kövivel :D
Puszedli :D
VálaszTörlésNa végre! Már alig bírtam kivárni hogy feltedd az első részt. Hihetetlen hogy egy újabb sztorit olvashatok tőled, olyan boldog vagyok. Már most tudom hogy jó sok meglepetést, izgalmat és szerelmet várhatunk tőled és a történetedtől. Izgatottan várom hogy Darcy élete milyen lesz Miamiban. Ez a rész szomorú volt de tetszett főleg az a rész ahol Darcy az anyukájáról beszélt, hogy ő egy angyalként tekint rá. Csodálatos volt. Várom a folytatást :D
Halihó :P
VálaszTörlésOh szegény Darcy úgy sajnáltam őt. Borzalmas lehetett neki részt venni az anyukája temetésén aztán megjelent az apja is akit tíz éve nem is látott és közölte vele hogy egy teljesen idegen környezetbe sőt egy másik országba költözteti. Szuper bevezető volt és meg is hozta a kíváncsiságom ami a többi részt illeti. Már most tűkön ülve várom hogy milyen lesz Darcy élete Miamiban. Kérlek siess vele :P
Szia
VálaszTörlésEgy újabb történet, egy újabb szereplő gárda és teljesen új minden, kivéve a tehetségedet, ugyanis az a régi. Annyira de annyira szeretem ahogy írsz, leginkább azt ahogy az érzelmeket közlöd. Ebben a részben is szépen le írtad Darcy/Lena érzéseit és szinte beleláttam a lelkébe és azonosulni tudtam vele ami szerintem fontos egy olvasó számára. Nagyon tetszett az első rész. Várom a következőt is :)
Szió :)
VálaszTörlésA főszereplő hölgyemény nevét már most imádom, a Darlena is szép de a Darcy...huh egyszerűen IMÁDOM. Nagyon ötletes hogy pont az anyukája adta neki ezt a becenevet miközben az apukája meg Lenanak szólítja, itt is megjelenik az ellentét a két szülő között. A temetés gyönyörű volt, meg is könnyeztem Darcy beszédét. Gina néni aranyos, remélem azért majd őt is látjuk sokszor. Ami pedig a szerep osztást illeti, hibátlan. Alig várom hogy lássam hogyan folytatódik a történet :)
Hali :)
VálaszTörlésNagyon jó lett az első rész. Darcy szimpatikus lány, érzékeny és jó lelkű ez már abból kiderült ahogy az anyukájáról beszélt. Tetszett ez a rész, megható volt sőt szívbemarkoló. Gina nénit is kedvelem, de Darcy apukája nekem egyenlőre még nem valami szimpatikus, ahhoz képest hogy a volt felesége meghalt nincs lesújtva + tekintettel lehetett volna arra hogy Darcy gyászol és legalább egy hetet adhatott volna neki, nem csak egy napot. Kíváncsi vagyok hogyan alakul tovább a sztori. Várom a következőt. Ezer milló puszi :)
Hello
VálaszTörlésÖrülök hogy sikerül tartanod magad az elhatározásodhoz és szépen vezeted mind a négy blogodat úgy ahogy megígérted. Ezen a héten talán ezt vártam a legjobban hiszen mégis csak ez az első rész ezen a blogon és nem is csalódtam. Hoztad a szokásos formádat, nekem nagyon tetszett hogy egy ilyen szomorú résszel kezdtél. Így láthattuk Darcy itteni életének egy kis darabját és innentől építed fel a Miamiba költözés utáni sorsát. Siess a folytatással ;)
Hi :P
VálaszTörlésHűűűha!! Ez volt az első rész és azonnal belopta magát a szívembe. Fantasztikus! Darcy nekem nagyon szimpatikus, csendes visszahúzódó és annak ellenére hogy utálja az apját nem feleselt vele durván. Itt megemlíteném a Stole My Heart főszereplőjét Milliet aki valószínüleg már káromkodott volna egy sort ( imádom Milliet :D ) Na de visszatértve erre a blogra, már most tudom hogy egy újabb kedvencem lesz. Annyira de annyira tetszett az első rész hogy már alig bírom kivárni a többit :D
Szióka...
VálaszTörlésLátom nem csak én vártam hogy belekezdj ebbe a hihetetlen jó ötletbe. Darcyt már most szeretem és alap hogy ő a kedvenc karakterem az első résztől egészen biztos hogy az utolsóig. Bella Thorne szerintem egy jó döntés volt részedről, mert abszolút illik rá Darcy szerepe. És tudom hogy Noah megalkotójával nem vagy megelégedve és gondolkodsz azon hogy lecseréled, én azt mondom hogy bárhogy is döntesz nem tudsz hibázni. Ez a rész csodálatosan szépséges lett. Sajnáltam Darcyt és persze az anyukáját is. Ezek után pedig tééényleg nagyon várom a következő részt :D
Ciao
VálaszTörlésNagyon tetszett az első, felvezető fejezete a történetnek. Darcy nagyon szimpatikus és én örülök hogy Miamiba költözik, kell neki egy kis változás az anyukája halála után. És ki tudja talán még az apukájával is tudják rendezni a dolgaikat. Egy biztos...nekem tetszett az egész rész és a hozzá tartozó képek is Bellaról. A rész címéről már nem is beszélve, találó volt " Egy angyal távozott "...Tök jó hogy így már egyszerre négy blogodat is olvashatom, ugyanis belőled soha nem lehet elég! Jöhet a következő, várom :D
Bonjour
VálaszTörlésElmondhatatlanul tetszett ez a rész. Tudod hogy szeretek olyan könyvet, blogot vagy bármit olvasni ami hatással van rám és bizony most is így volt. Megható volt látni Darcy szenvedését, gyászát és lázadását azért mert az élet tényleg kiszúrt vele. Az anyukája meghalt, az apja tíz év után felbukkant és a világ másik végére kell költöznie. Ez durva és még csak 17 éves. Drukkolok neki hogy meg tudjon birkózni a változásokkal és a gyásszal. Siess a következő részekkel :)
Szia :)
VálaszTörlésA bevezető rész szomorú volt. Fájt látni,ahogy Drcy szenved attól, hogy anyukája meghalt. Szép beszédet mondott a temetésen is. Darcy és Gina szimpatikus szereplők, már most nagyon megszerettem őket. John, aki Darcy apukája egyenlőre negatív szereplő a szememben, hiszen tíz éve nem látta se Darcy-t se az anyukáját. Plusz el is hagyta őket.És most Darcy-nak muszáj vele elköltöznie messzire, hiszen az apja. Várom a következő részt!
puszi :)